Egy Tiziano kép terei. Piéta

Távolodás Tiziano Piétájától

Kétfejű sas a kápolnaívben?

tiziano piéta titian

Már csak a méretét tekintve is hatalmas: 378×347 cm.  A velencei Academiában látható. Nagyon furcsa kép. A halott Krisztus testét anyja egy olyan kápolnában tartja, amelynek oldalán szoborként kifaragva az a kereszt látható, amelynek eredetijéről nemrég vehették le a halottat. A kápolna boltívében pedig nemcsak isteni fény ragyog, de egy angyal is száll. A fájdalom tere.  Itt, ezen a képen mintha az angyal kitestesülne a fényből, ahogyan ennek ábrázolását a Mária mennybemenetelétől az Angyali üdvözleteken át, más képeken keresztül Tiziano kikísérletezte, és tökélyre fejlesztette A vallás megmenti Spanyolországot címet viselő vásznán. De haladjunk sorjában, egyelőre csak ennél a két elemnél: a fénynél és az angyalnál.

A kép terei

A monumentális vászontól az eredeti helyén 20 m-re lehet eltávolodni anélkül, hogy a vele szemben levő Tintoretto-kat védő szalagkorlátnak, illetve az azokat közelről bámuló látogatóknak ne ütköznék neki az ember. Tehát az elvileg 20 méter inkább csak 15, de inkább csak 10 méter, mert a terem közepén ülőpadok állják a hátráló útját. De térelválasztók olyan lazán vannak odahelyezve, hogy mellettük ki lehetett slisszanni, és úgy távolodni a képtől, hogy a térelválasztó résén át még rá lehet látni – egészen 35 m-ig.

És kell (legalább) 15 m, hogy az ember valóban a képet, és ne (főként) csak annak alsó harmadát lássa. És kell legalább 20 m, hogy a kápolna kupoláját kitöltő fény valóban látható (és magától értetődő) módon hulljon Jézus testére, és főként, hogy a test is felragyogjon.
Mert közelről (0,5 és 6 m között) a holttest valami egészen elképesztő, de egészen másképp.

Oszlik.

Egy bomló holttest látható, amelynek körvonalai, és részleteinek kontúrja épp (csak!) annyira elmosódott, hogy ez az elmosódottság ellenállhatatlanul a bomlás képzetét keltse. (Ebből a sajnos színeiben teljesen hamis képrészletből megsejthető, hogy főként a holttest bal mellénél levő fehér folt – ami távolabbról a ragyogás egyik főösszetevője – kelti közelebbről a bomlás látszatát.)

A fény

Ha nagy ritkán (egy-egy kiállítás jóvoltából) kellő távolságból (20-25 m) szemlélhetjük a képet, először elemei kerülnek a helyükre (nem a kép alsó harmadába festett alakok uralják a látványt). Majd lehetőségünk nyílik az elemeknek a – csak részben Tiziano által kifejlesztett (de általa végletekig kiaknázott technikáknak köszönhető) – festői mélységben történő átváltozásait megfigyelni (a szerencsés esetben rendelkezésünkre álló tér kihasználásával).

Távolodás a képtől

A fény- és térelemek metamorfózisa

1. mintegy 5 m-ig nem egészen egyforma (mintegy tíz centiméter hosszú, hat-hét centiméter széles) fehér vonalakat, poentililsta pöttyöket láthatunk csak (a csak távolabbról összeálló látvány meghatározó technikai elemeit).

2. 5 és 10 m között a (képtől való távolodásunktól, és főként annak kiszámított megformáltságától) már fényleni kezdő felületből egy madár jobb szárnya (és elmosódott teste) bontakozik ki a fényből. Amit a keresztény ikonográfia szabályainak megfelelően (és főként az ezt követő ábrázolásoknak köszönhetően) galambként hajlamos azonosítani az ember.

Azonban ez a madár nagyon furcsa. Egy Tiziano kép terei. Piéta Tovább olvasása