Mundruczó Kornél: Delta

Díjak és jelölések ide vagy oda – Mundruczó Kornél  sokak által nagyra értékelt munkája, a Delta (2008) eléggé csapnivaló. Ugyanakkor szép is, mert gyönyörű a remekül fényképezett táj, és kétség kívül vizuális élményt szereznek a megkomponált lírai beállítások. Ez azonban kevés a jó filmhez: a kissé bizarr (szerelmi) történet sehogyan sem nyeri el hitelességét.

Holott a két főszereplő (Lajkó Félix, Tóth Orsolya) alkalmasnak látszana a feladatra, gesztustalan játékuk értékelhető lenne, ha jól lennének mozgatva, ha lenne a filmnek megbízható (se nem erőltetett, se nem esetleges) dramaturgiája, amely szorosra fűzné a szemünk láttára széteső sztorit, ha nem lennének suták és rendkívül rosszul artikuláltak a megszólalásaik.

A látvány költőisége egyfelől jól kiegészülhetne a történések lírai megfogalmazottságával, másfelől remekül ellenpontozódhatna a durvább jelenetekkel. Sajnos azonban egyik viszony sem működik. Az eljátszott sztori nem tud felnőni a vizuális élményhez, a drasztikus, megrázónak szánt epizódok pedig már-már komikusak, annyira erőltetettek (a megerőszakolás és a filmet nagyon ügyetlenül lezáró, teljesen hiteltelen utolsó jelenetsor). A mostohaapa alakját Gáspár Sándor alakításában például egy percig sem lehet komolyan venni, végig olyan, mintha egy burleszkből ruccant volna át a romantikus tragédiába. Mert hát, igen, és talán ez is a bajom az egésszel, hogy ez egy romantikus film, amelyből azonban igencsak kilóg a gyakran Tarr Béla-filmekre emlékeztető intellektuális vontatottság és szociográfusinak szánt szikár pontosság (pl. a kocsmai jelenetek, a vízi emberek bemutatása). A rútság, szigorúság, drasztikum, naturalitás így aztán nem tud megigazulni, ám folytonos jelenlétük ugyanakkor  azt sem engedi, hogy a történet érzelmessége hasson meg. Így és talán ezért esik szét a film.

Amikor elsötétült a képernyő, leginkább hiányérzetem volt, meg egy beteljesítetlen lehetőség feletti kis bosszúságom. A film egésze nem maradandó élmény. A zenéje és a jelenetei azonban igen.  Sok más igen szép beállítás és látványelem mellett kevés szebb képsort láttam eddig, mint a csónakos temetési „menet” a vízen. Ez megmarad. A többi lefolyik a Duna-deltán.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s